Egyelőre kevés a konkrétum a Germanwings fapados légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó járatának keddi katasztrófájával kapcsolatban, ugyanakkor kimondhatjuk, a tragikus esemény sokkolta a repülős és a civil társadalmat. A repülés a legbiztonságosabbnak tartott közlekedési forma, de vajon milyen hatással vannak az utazóközönségre az efféle tragikus balesetek? Kell-e félnünk attól, hogy lezuhan a gépünk, vagy annyira csekély a valószínűsége a balesetnek, hogy nincs okunk rettegni tőle? Két kedves ismerősünk beszélt nekünk repülési szokásaikról. Ti mit gondoltok, van okunk rettegni?
FÉLEK A REPÜLÉSTŐL
Eddigi életem során jópár alkalommal kellett repülőre szállnom, többször jártam Kanadában élő nagyszüleimnél, de voltam Krétán, Londonban és Madridban is. Mindegyik alkalom komoly trauma volt számomra, de a nászutunk során, amikor Krétáról tartottunk hazafelé és egy nagyobb légörvénybe kerültünk, rettenetesen kiborított. Azóta egyszerűen rettegek a repülés mindenféle módjától, ha csak rágondolok, elkezd emelkedni a pulzusom. Ha nem történnének hasonló katasztrófák, akkor is ugyanígy éreznék, kislány koromban például nem voltam tisztában az efféle tragédiákkal, mégis halálosan féltem. Persze tudom én, hogy milliószor nagyobb veszélynek vagyunk kitéve, ha autóba ülünk,és hogy a repülés biztonságos és csak nagyon ritkán történnek tragikus kimenetelű balesetek a repülések során, de egy dolog a józan ész, más, amit érez az ember. Ennek ellenére nem engedem, hogy ez meggátoljon az utazásban, de mindig bennem van az érzés, hogy mi lesz ha le fogunk zuhanni. Ezért repülés előtt mindig magamba erőltetek valami alkoholt, de olyan is volt már, hogy indulás előtt nyugtatót szedtem be. A férjem csak nevet rajtam és folyton győzköd, hogy utazzunk, viszont amikor mód van rá, inkább a közúti közlekedést választom. Németországba is rendszeresen utazom, a húgomhoz, de ilyenkor minden esetben autóval tesszük meg az utat. A Germanwings esete számomra azért nem befolyásol semmit, mert eddig is ugyanúgy féltem és valószínűleg a jövőben is ugyanígy fogok érezni.
NEM FÉLEK A REPÜLÉSTŐL
A munkámhoz tartozik, hogy gyakran kell Münchenbe utaznom, így ha félnék, sem tehetnék mást, minthogy repülőre szállok. Szerencsére nincs bennem semmiféle ellenérzés a repüléssel szemben, akkor sem, ha ilyen megrázó és tragikus balesetek történnek, mint ma a Germanwings gépével. Egyébként már az érintett légitársasággal is volt szerencsém repülni több alkalommal. Amellett, hogy a munkám során Európán belül ingázom, jártam már a tengerentúlon is, így a hosszabb repülőutakat is megtapasztalhattam. Egyszerűen nincs mitől tartani. A repülés jól tudjuk, a legbiztonságosabb és egyben a leggyorsabb módja a közlekedésnek, mindamellett a legkényelmesebb is. Nagyjából annyi az esélye, hogy a gép, amin ülünk balesetet szenved, minthogy belénk csap a villám, ami valljuk be, nem túl valószínű. A légikatasztrófák talán azért hatnak sokkolóbban az emberekre, mint más közlekedési balesetek, mert ilyenkor egyszerre sajnos rengeteg ember veszíti életét, míg mondjuk egy autóbalesetben lényegesen kevesebb. És talán az is szerepet játszhat benne, hogy sokan nem is igazán értik, "mitől marad a levegőben" a repülőgép, az ismeretlentől való félelem pedig egyidős az emberrel. Mivel rendszeresen repülök, számomra pont annyira ijesztő az egész, mint másnak beülni a kocsiba, vagy felszállni egy buszra. Sőt, voltam már sétarepülésen is, mert egész más élményt nyújt, mint egy utasszállító. A jövőben pedig az ejtőernyőzés is szerepel a bakancslistámon. Azt tudom javasolni mindenkinek, aki repülőre ül, nyugodjon meg, nincs miért izgulni. Még egyetlen gép sem maradt a levegőben!
A DÖNTÉS