Azt is kérdezhetnénk, melyiket dózerolják le, vagy alakítsák át, ahogy a Déli pályaudvar esetében is tervezik, ennek ellenére mi sokkal inkább azt szeretnénk kideríteni, melyik budapesti pályaudvar áll legközelebb hozzátok, melyiket sajnálnátok a legjobban, ha netán egy napon a Józsefvárosi állomás sorsára jutna. Kizárólag a legnagyobb forgalmú pályaudvarokra koncentrálunk, ezért Rákosrendező, Ferencváros és Kőbánya-Kispest kapásból ki is esett, végül a következő 4 vasúti csomópont mellett tettük le a voksunkat; Déli pályaudvar, Kelenföld vasútállomás, Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar. Nincs más dolgotok, mint szavazni és kiválasztani, melyik budapesti pályaudvar a kedvencetek, melyik a legszebb és melyiket hiányolnátok a leginkább. Ne feledjétek, a döntés ismét a Ti kezetekben van!
Van egy ötleted, vagy írnál egy cikket nekünk? A nagydontes@gmail.com címen elérsz minket!
Déli pályaudvar
A Déli egy modern építésű (mihez képest?) fejpályaudvar, melynek elődje, a Déli Vasút tulajdonában álló Buda állomás 1861-ben nyílt meg a Buda-Kanizsa vonal végállomásaként. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban aggatták rá, de nem földrajzi fekvése miatt, a vasúttársaságról nevezték el. A történelem viszontagságai nem kerülték el, a második világháború során teljesen lebombázták, egészen a 60-as évekig ideiglenes létesítmény szolgálta ki az utasokat. Végül Kővári György építész tervei alapján 1970-ben megkezdődött a rekonstrukció, a régi épületeket lebontották és végül a ma is ismert jegypénztár és váró átadása után 1975-re készült el a teljes épületkomplexum. A kétezres évek elején újabb változtatásokat eszközöltek a pályaudvaron, perontetőt emeltek a 4. és 5. vágány közé, ennek következtében kivágták a Déli terebélyes lombkoronájú fáit. Az épületek állapota az elmúlt 40 évben erősen leromlott, de az igazi gebasz idén januárban következett be, amikor is a teljes pályaudvart kénytelen volt lezáratni a MÁV, mivel a vasúthoz vezető alagút életveszélyesen omlani kezdett. Azóta teljes a pangás a Déliben, a környező boltok és éttermek konganak az ürességtől, több helyen már dolgozókat is el kellett bocsátani a csökkenő forgalom miatt. Az sem biztos, hogy valaha újra pályaudvarként fog funkcionálni a Déli, újabban arról lehet olvasni, hogy egy szuperkórházat húzhatnak fel a helyére.
Kelenföld vasútállomás
A Kelenföldi pályaudvar a 4 legnagyobb forgalmú vasúti csomópont egyike, szerepe pedig még jelentősebb lehet, ha a Déli pályaudvar valóban megszűnik. 1999 óta Volán autóbusz állomás működik a közvetlen közelében, 2014 óta a 4-es metró végállomása is itt található. Az 1861-ben átadott ős-Déli pályaudvarral egyidejűleg építették meg a mai Kelenföld vasútállomás elődjét, amelyet akkoriban Újbuda állomásnak hívtak. A Déli pályaudvar számára jelenleg igen nagy problémát okozó, a Gellért-hegy alatt áthaladó vasúti alagutat szintén ebben az évben adták át. Az első világháborút követően számos fejlesztést eszközöltek Kelenföldön, első lépésként fedett tejrakodó és gyorsáru raktár épült. Mivel a második világháború romba döntötte a Déli pályaudvart, felmerült, hogy a Kelenföldi pályaudvar vehetné át a szerepét, de ez nem valósult meg, hiszen a Délinél megkezdődött a területrendezés. 1978-ban nagyszabású munkálatok kezdődtek Kelenföldön, a cél a kapacitásbővítés volt. 1983-ban felsővezetéket építettek ki Kelenföld és a Déli pályaudvar között, 1986-ban elkészült az aluljáró is, ami az Etele teret köti össze Őrmezővel. A vasútállomás 2007-ben ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját, ebből a jeles alkalomból kifolyólag műemléki védelmet kapott.
Keleti pályaudvar
Budapest legforgalmasabb személypályaudvara a Keleti, amelyet eredetileg Központi Indóházként ismertek, 1892-ben kapta meg mai nevét. Nem csupán földrajzi fekvésére utaltak vele, hanem Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatára is.A kiegyezést követően 1883-ban új személypályaudvar létesítése vált szükségessé a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél. Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. A Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták a Józsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.A pályaudvar épületét 1881 és 1884 között építette Rochlitz Gyula és Feketeházy János tervei alapján a Magyar királyi államvasutak. Az épület eklektikus stílusú, 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található, a főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak és George Stephensonnak a szobra látható. Alkotóik Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc. A 2008-ra felújított pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. A második világháború alatt a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett, majd 1969-ben, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. 2014-re készült el a 4-es metró építése miatt szükségessé vált újabb átépítés, ekkor nyerte el a Keleti pályaudvar és környéke ezidáig végleges formáját.
Nyugati pályaudvar
A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legidősebb, legpatinásabb fejpályudvara, amely szintén nem földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta a nevét. Elővárosi vonatok indulnak innen a Dunakanyar irányába, de eljuthatunk innen Szegedre, Esztergomba és Szolnokra is. A mai pályaudvar elődjét, a Pesti indóházat az első magyar vasútvonal (Pest-Vác) építése okán emelték, a növekvő vasúthálózat azonban egy jelentősebb központ kiépítését tette indokolttá. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette és 1877-ben nyílt meg az utazóközönség számára. 1891-ben kapta meg a Nyugati nevet. A Nyugati szintén komoly találatokat szenvedett a második világháború során, a háborút követően azonban helyre tudtál állítani. Az utolsó komoly rekonstrukció a 70-es évek végén, 80-as évek elején zajlott a pályaudvaron, a 3-as metró építése miatt aluljáró rendszert hoztak létre és felüljárót emeltek a a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A teljes felújítás csak 1988-ra készült el. 2006 körül a magyar kormány a romos vasúti területek beépítését és kormányzati központot létrehozását szorgalmazta, még azt is felvetették, hogy a vasútforgalmat Rákosrendező állomásra költöztetik, de a terve nem valósult meg, a kormányváltással lekerült a napirendről.
A döntés