Drága édesanyám kedvelt időtöltése volt, hogy szabadidejében főzős műsorokat nézett a tévében. Kiváló háziasszony volt, de mindig szívesen kísérletezett ínycsiklandozó újdonságokkal, mindannyiunk nagy örömére. Óhatatlanul én is rajongója lettem ezeknek a műsoroknak és persze a finomságokat elkészítő szakácsmestereknek is. Rengeteg kiválósággal ismerkedtem meg a képernyőn keresztül, de vitathatatlanul kiemelkedik közülük két olyan ikonikus figura, akik nélkül a mai gasztronómia világa nem volna ugyanolyan. Két teljesen különböző alak, eltérő habitus és egyéniség, mégis összeköti őket az ételek és a sütés-főzés iránti elkötelezettség és megszállottság. Mindketten Nagy-Britannia szülöttei és bár megesik, hogy néha egymásnak ugranak, mégis együtt küzdenek az egészséges táplálkozás népszerűsítéséért és a gasztroforradalom kiteljesedéséért.
A piros sarokban a káromkodások koronázatlan királya Skóciából, a 188 centiméter magas, 82 kilós versenysúlyú 4 gyermekes családapa, aki egymaga 16 Michelin-csillag birtokosa, A Fickó F-el, A konyha ördöge, azaz Gordon James Ramsay. Ellenfele a kék sarokban a 40 esztendős, de abszolút kölyökképű angol sztárszakács Essexből, a 178 centi magas, ismeretlen súlyú, szintén 4 gyermekes édesapa, „A pucér szakács”, James (Jamie) Trevor Oliver.
Van egy ötleted, vagy írnál egy cikket nekünk? A nagydontes@gmail.com címen elérsz minket!
Gordon Ramsay
Skóciában született 1966 november 8-án, ötéves korában került Angliába. Eleinte futballistának készült, a Glasgow Rangersben játszott. Egy sérülés következtében azonban sportpályafutása megszakadt és érdeklődése a szállodaipar és a szakácstudományok felé fordult. Ramsay apja sok mindennel foglalkozott: volt úszómester, hegesztő, bolti eladó. Nővére és édesanyja ápolónőként dolgoztak. Korai életét a "reménytelenül kóborló" jelzővel illette, utalva apja nagyratörő terveire és azok bukásaira, melyek állandó költözködésre kényszerítették a családot. 1976-ban végleg letelepedtek Stratford-upon-Avon városában. Későbbi nyilatkozatokban Ramsay tagadta, hogy apját alkoholistának nevezte volna, holott önéletrajzában, a Nem Piskótában sanyarú éveknek írja le ezt az időszakot, melyet egy "részeges nőcsábász" erőszakossága és gondatlansága keserített meg. 16 éves korában otthagyta a szülői házat, és Banburybe költözött egy kis lakásba.
Ramsay focistának készült. Először tizenkét éves korában figyeltek fel rá, amikor a Warvickshire tizennégy éves kor alatti csapatába választották be. Karrierjét sérüléseinek nagy száma határozta meg, amiről később úgy nyilatkozott: „Talán eleve kudarcra voltam ítélve, amikor a foci jött.” 1984 közepén Ramsay részt vett egy próbajátékon a Rangers FC csapatánál, annál a csapatnál, amelynek gyerekként szurkolt. Súlyosan megsérült, amikor egy edzés során zúzódott egy porc a térdében. Folytatta az edzéseket és a játékot a sérült térdével, majd egy squash-játék során elszakadt egy ínszalagja is. Soha nem tudott teljesen felépülni a kettős sérülésből. A Glasgow Rangersnél azt mondták, talán igazolják, igaz, a személyi edzője nem igazán békélt meg a csapat hierarchiájával és azt ajánlotta Ramsaynek, hogy igazoljon egy másik csapatba valamelyik alsóbb osztályból.
Ekkor Ramsay érdeklődését már felkeltette a főzés, jobban, mint hogy ő legyen "a focista azzal a béna lábával", így hát 19 évesen elkezdett több időt szentelni kulináris oktatására. Lehetőségei rövid felmérése után, miszerint pontjai nem voltak elegek az általános szint (O-Level, angol) eléréséhez, ami a tengerészethez vagy rendőrséghez való felvételi követelménye volt, Ramsay beiratkozott egy helyi egyetemre, amit a rotarysták fizettek neki, hogy szállodaigazgatónak tanulhasson. Erre így emlékszik vissza: "egy baleset, egy totális baleset". Az 1980-as évek késői szakaszában szakács-segédként dolgozott a Wroxton House Hotelben, majd üzemeltette a konyhát 60 személyre a Wickham Armsban, ahonnan távoznia kellett, mert összeszűrte a levet a tulajdonos feleségével. Ekkor Londonba költözött, ahol egy sor különböző konyhán dolgozott, míg össze nem hozta a sors a temperamentumos Marco Pierre White-tal, aki a Harveysba hozta. Miután a Harveysban két évet és tíz hónapot dolgozott, Ramsay, belefáradva az "őrjöngésbe, zsarnokoskodásba és erőszakoskodásba", megállapította, hogy karrierje fejlődésének egyetlen módja a francia konyha tudományának elsajátítása. White lebeszélte arról, hogy Párizsban vállaljon munkát, helyette inkább elküldte Albert Rouxhoz a Le Gavrocheba, Mayfairbe (ahol egyébként találkozott Jean-Claude Bretonnal, aki most maître d' a Royal Hospital Roadnál). A Le Gavrocheban eltöltött egy év után Albert Roux a francia alpok-beli Hotel Divába hívta Ramsayt, hogy legyen a jobbkeze. Innen Párizsba ment, hogy együtt dolgozzon Guy Savoy-jal és Joël Robuchonnal, akik mindketten Michelin-csillagos séfek. Folytatta képzését Franciaországban, majd a konyha fizikailag és mentálisan is kimerítette, ezért egy évig személyi szakácsként dolgozott a Bermudákon, az Idlewind magánjachton.
Miután 1993-ban visszatért Londonba, Ramsay elfogadta a La Tante Claire főszakácsi posztját Chelseaben. Nem sokkal ezután Marco White ismét belépett az életébe: felajánlotta neki, hogy legyen a Rossmore főszakácsa, és 10% részesedést is ígért. Az éttermet átkeresztelték Aubergine-re, és 14 hónap múlva meg is hozta Ramsaynek az első Michelin-csillagot, majd 1997-ben a másodikat. A siker ellenére ugyanezen évben kiszállt az üzletből. Ennek oka egy, a tulajdonostársakkal történt vita volt, valamint Ramsay azon vágya, hogy elindíthassa saját éttermét. Ez 1998-ban be is következett, amikor is Chelseaben megnyílt a Gordon Ramsay at Royal Hospital Road, apósa, Chris Hutchenson segítségével. Az étterem 2001-ben hozta meg a harmadik csillagot, ezáltal téve Ramsayt ez egyetlen skóttá, aki ezt az eredményt elérte. Az első étterem után birodalma villámsebesen gyarapodott, elsőként megnyitva a Petrust (ahol 2001-ben hat bankár egy egyszerű étkezés során elköltött 44.000 angol fontot borokra!), majd az Amaryllist Glasgowban (melyet később bezárni kényszerült), valamint a Gordon Ramsay at Claridge's nevű éttermet. Ezt követte a Connaught Hotel Mayfairben, egy nagy támogatottja, Angela Hartnett nevével fémjelezve. Ramsay mostanában Nagy-Britannián kívüli éttermeket kezdett megnyitni, kezdve a Verre-rel Dubaiban. A Gordon Ramsay at Conrad Tokyo és a Cerise by Gordon Ramsay egyaránt Tokióban nyitottak 2005-ben, majd 2006 novemberében a Gordon Ramsay at the London New Yorkban, elnyerve a legjobb jövevény címet a Zagat-kalauztól, a kritikusok eltérő értékelései ellenére. 2007-ben megnyitotta első ír vendéglőjét; a Gordon Ramsay at Powerscourt a Ritz-Carlton Hotelben nyílt meg, Powerscourtben, Írországban. 2008 májusában az első nyugati parti hely is befutott a kaliforniai Los Angelesben. A hollywoodi Sunset Stripen található korábbi Bel-Age Hotelt nemrégiben felújították és átnevezték London West-Hollywoodnak. Akárcsak New York-i vállalkozásánál, a helyet elnevezte Gordon Ramsay at the London West Hollywoodnak. A Konyha Ördöge Egyesült Államokbeli szériájának sok része Dél-Kaliforniában lett rögzítve, remek reklámot csinálva ezzel Gordon Ramsaynek.
Ramsay egyike azon három séfnek az Egyesült Királyságban, akik három Michelin-csillagot birtokolnak éttermeikért (a másik kettő Heston Blumenthal és Alain Roux). Jelölt volt a Brit Birodalom Érdemkeresztje listáján 2006-ban, a „vendéglátásért végzett áldozatos munkájáért”, melyet aztán meg is kapott (ezt jelzi a neve előtt szereplő OBE előtag is). 2006 júliusában elnyerte a Catey-díjat az „Év Független Vendéglátója” kategóriában, így a harmadik emberré válva aki három Catey-díjat is elhódított, mely az Egyesült Királyság legnagyobb vendéglátói elismerése. 2006 szeptemberében a Caterer and Hotelkeeper magazin Caterersearch 100. évfordulós listáján a vendéglátó-ipar legnagyobb hatású személyiségének nevezték. Megelőzte Jamie Olivert, aki 2005-ben listavezető volt. Flottavezető étterme, a Restaurant Gordon Ramsay nyolc évig London legjobb éttermének lett megválasztva az „étel-biblia” Harden's felmérése alapján, de 2008-ban megelőzte a Petrus, melyet mára már egy korábbi pártfogoltja, Marcus Wareing vezet.
Jamie Oliver
James Trevor (Jamie) Oliver 1975-ben született egy Essexi kisvárosban, Claveringben. Saját elmondása szerint meglehetősen rossz gyerek és tanuló volt és az egyetlen lehetőséget a kitörésre a konyhában vélte megtalálni. Egészen kis korától dolgozott a családi étteremben, tizenegy évesen már úgy vágott, szeletelt, aprított, mint egy igazi szakács.
Tizenhat éves korától egy élelmiszeripari iskolába, a Westminster Catering School-ba járt, majd Franciaországban tanulta a szakácsmesterséget. Ezután egy londoni étteremben lett a tészták felelőse, majd a River Café-ban Rose Gray-től és Ruth Rogers-től tanulta a friss alapanyagok egyszerű elkészítését. Amikor Patricia Llewellyn producer a híres étteremben forgatott, kiszúrta magának Olivert. Beállította a kamera elé és közölte vele, hogy viselkedjen természetesen. A két évadnyi - Magyarországon is sugárzott - "The Naked Chef" (a pucér szakács) világszerte ismertté tette Jamie-t.A cím az ételek egyszerűségére utal és nem arra, hogy Jamie hiányos öltözetben főz. Az azonos címen megjelenő szakácskönyve Nr.1 bestseller lett az Egyesült Királyságban. Szintén ebben az évben felkérést kapott, hogy főzzön Tony Blair brit miniszterelnöknek.
2000-től 11 éven át ő volt a brit Sainsbury's szupermarket lánc arca. "A pucér szakács visszatér" címmel megjelenik legújabb műsora és szakácskönyve, majd a rá következő évben "Boldog napok a pucér szakáccsal" címmel. 2002. márciusában megnyitotta éttermét Londonban, a Fifteen-t. Az étterem megnyitásáról műsor is készült "Jamie konyhája" címmel. 2003-ban megkapta a Brit Birodalom érdemrendet. 2005-ben indította el híres kampányát, a "Feed Me Better"-t. Jamie célja az volt, hogy a brit diákok egészségesebb ételeket kapjanak a menzán. 2008-ban a "Jamie ételminisztériuma" című műsorával elutazik egy Yorkshire-i kisvárosba, hogy a helyiek körében az egészséges táplálkozást népszerűsítse. 2009-ben Barack Obamának és a többi állami vezetőnek főzött a G20 csúcs idején. 2010-ben Amerikában forgatott, legújabb műsorában az amerikaiakat próbálta egészségesebb táplálkozásra nevelni. Ezután jelent meg "Jamie 30 perces kajái" című műsora, majd 2012-ben "Jamie 15 perces kajái" című műsora. 2012-ben Gilly Smith életrajzi könyvet jelentetett meg a híres szakácsról.
2000-ben vette feleségül a korábban modellként dolgozó Juliette Nortont. A párosnak négy gyermeke született, 2002-ben Poppy Honey Rosie, 2003-ban Daisy Boo Pamela, 2009-ben Petal Blossom Rainbow és 2010-ben Buddy Bear Maurice.
A döntés
Ramsey főnök szabad szájú, lendületes, ezer fokon égő személyiség, sokan épp a szüntelen káromkodás és a rá jellemző, olykor indokolatlan dühkitörések miatt gyűlölik, vagy pont ellenkezőleg, éppen ezekért a védjegyekké vált mozzanatokért imádják őt. Jamie szintén megosztó figura, akadnak, akik viszolyognak tőle, pöszének és béna bohócnak tartják, úgy gondolják, túl nagy feneket kerít az ételek elkészítésének, mások, főként fiatalabb lányok és asszonyok halálosan szerelmesek belé, de akadnak, akik egyenesen szakács-messiásként tekintenek rá. Egy biztos, megkerülhetetlen figurái a modern kori gasztronómia és a televíziózás világának. Hogy melyikük a szimpatikusabb, a népszerűbb és a jobb szakács, azt természetesen most sem mi fogjuk megválaszolni, hiszen, ahogy az lenni szokott, a döntés ezúttal is a Ti kezetekben van!
*Nálunk az abszolút Number One egyébként Hugh Fearnley-Whittingstall
Források: Wikipédia, starity.hu, origo.hu
Van egy ötleted, vagy írnál egy cikket nekünk? A nagydontes@gmail.com címen elérsz minket!
