Kettőt pislogunk és kezdődik a téli időszámítás, szombatról vasárnapra virradó hajnalban állítjuk vissza az órákat 3-ról 2 órára. Az óraátállítás haszna kettős: villamos energiát takarítunk meg, egyúttal kíméljük a környezetünket. Vagy mégsem? Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okokból vezették be az alternatív időszámítást. Ezt Magyarország is átvette, de 1958 és 1979 között nem alkalmaztuk a nyári időszámítást, 1980-ban azonban ismét bevezették. 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.
Az óra átállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős programok kitolhatók, a háztulajdonosok még este 7 óra után is dolgozhatnak kertjükben. Az ellenzők szerint ezek az előnyök nem valósak, hiszen a fogyasztói társadalomban már szinte általánosan használt légkondicionáló berendezések rengeteg energiát használnak el, felemésztve a világításon megspórolható energiánál. Tehát gazdasági szempontból is egyre többen vitatják az óraátállítás létjogosultságát, de emellett jelentős egészségügyi érvek is szólnak az óraátállítás ellen. Egyre több tanulmány lát napvilágot arról, hogy a tavaszi és az őszi átállítás nemcsak átmeneti élettani kellemetlenségeket, hanem jelentős egészségi problémákat okozhat.
De vajon mi a véleménye a Nagy döntés blog olvasóinak? Szükség van az óraátállításra, vagy kényelmetlen és felesleges hajcihő az egész procedúra? A döntés ezúttal is a Ti kezetekben van!
A DÖNTÉS
Van egy ötleted, vagy írnál egy cikket nekünk? A nagydontes@gmail.com címen elérsz minket!